Моңғолия қазақтарының ауызекі сөйлеуіндегі кірме сөздер
Қаралымдар: 455 / PDF жүктеулері: 559
DOI:
https://doi.org/10.32523/2664-5157-2024-3-159-174Кілт сөздер:
көші-қон, Моңғолия қазақтары, тілдік байланыс, моңғол тілінен енген сөздер, Баян-өлгий диалектісі, ауызекі сөйлеу, лексикалық мағынаның сақталуы, фонетикалық өзгерістерАннотация
Шетелде тұратын қазақтардың тілін зерттеудің өзектілігі олардың диалектілік және тіларалық байланыстар жағдайында қалыптасуы, қызмет етуі және тілдік ерекшеліктерін сақтауымен анықталады. Этникалық қазақтар әртүрлі тарихи, әлеуметтік, саяси себептермен, аймақтық-мәдени жағдайларға байланысты әлемнің түкпір-түкпірінде, соның ішінде Моңғолия аумағында да өмір сүруде. ХХ ғасырдың бірінші жартысында қазақтардың Батыс Моңғолияға, оның ішінде Баян-Өлгий аймағына көшу үрдісі қарқынды жүре бастайды, сол кезден бастап-ақ олар моңғол тілінен енген кірме сөздермен өз лексемаларын толықтырып, өзіндік диалектісін құрады, әрине, бұған бірден-бір әсер етуші себеп моңғол тілдік орта болмақ.
Қазақ тіліндегі моңғол сөздеріне арналған зерттеулер де жоқ емес, бірақ соған қарамастан, кірме сөздерді зерттеу қазіргі таңда өзекті мәселелердің бірі болып қала бермек, сондықтан да жүйелі көзқарасты талап етері анық. Моңғолия қазақтарының тіліне енген кірме сөздерді зерттеу барысында автор, адам өмірінің әр түрлі саласынан мысалдар келтіре отырып, сауалнама жүргізу әдісін қолдану арқылы ең көп қолданылатын кірме сөздерге және моңғолия қазақтарының тіліндегі негізгі факторлардың бірі – қостілділік екеніне тоқтала отырып, келесідей тұжырымға келеді: 1) Моңғолиядағы қазақтардың тілін жергілікті диалектіге жатқызады; 2) диалектінің қолданылу аясы – ол тек ауызекі сөйлеу барысында ғана қолданылады; 3) қазақ тіліне енген кірме сөздердің лексикалық мағынасы толыққанды сақталады, бірақ тілдердің әр түрлі типологиясы мен артикуляциялық базасының ерекшеліктеріне байланысты консонантизм мен вокализм саласында фонетикалық өзгерістерге ұшырайды.
Downloads
Әдебиет
Bazylhan B., 1999. Kazak zhane mongol tіlderіnіng salystyrmaly-tarihi grammatikasy (fonetika) [Comparative-historical grammar (phonetics) of the Kazakh and Mongolian languages]. Almaty: Y.Altynsarin atyndagy Kazaktyng bіlіm akademiyasynyng respublikalyk baspa kabinetі. 165 p. [in Kazakh].
Bazylhan B., 1965. Mongoliyada turatyn kazaktard’ing tilindegi kejbir zhergilikti erekshelikter [Some local features of the Kazakh language in Mongolia]. Kazak dialektologiyasy. Almaty. P. 34-50. [in Kazakh].
Bazylhan B., 1976. Mongol-kazah helnij izhil yazguurt үg [The same root word of the Mongolian-Kazakh language]. Hel zohiolyn sudlal [Linguistic studies]. Ulaanbaatar. P. 41-51. [in Mongolian].
Bazylhan B., 1978. Mongol-kazah helnij үgijn sangijn har’caany asuudald [On the problem of relationship between the vocabulary of the Mongolian-Kazakh language]. Hel zohiolyn sudlal [Linguistic studies]. Ulaanbaatar. P. 31-46. [in Mongolian].
Bayarsajhan B., 2000. Toponimy na territorii sumona Cengel v Mongolii (na tuvinskom yazyke) [Toponyms in the territory of Tsengel sumon in Mongolia (in Tuvan language)]. Stanovlenie i razvitie nauki v Tuve. (Materialy Mezhd. konferencii, posv. 70-letiyu tuvinskoj pis’mennosti 12-14 sentyabrya 2000 g.) v 2 ch. Kyzyl [Formation and development of science in Tuva. (Proceedings of the International Conference dedicated to the 70th anniversary of Tuvan writing, September 12-14, 2000): in 2 parts. Kyzyl]. RIO TuvGU. Ch. 1. P. 23-25. [in Russian].
Bolotov Zh., 1963. Mongoliyada turatyn kazaktardyng tіlіndegі kejbіr dialektіlіk erekshelіkter turaly [About some dialectal features of the language of Kazakhs living in Mongolia]. Kazak pen ujgyr tіl bіlіmіnіng maselelerі [Problems of Kazakh and Uyghur language education]. Almaty. V. ІІІ. P. 66-76. [in Kazakh].
Boduen de Kurtene I.A., 1963. O smeshannom haraktere vsekh yazykov [On the mixed character of all languages]. Izbrannye trudy po obshchemu yazykoznaniyu [Selected works on common language knowledge]. T. 1. Moscow: Izd-vo AN SSSR. P. 362-372. [in Russian].
Dybo A.V., 2007. Lingvisticheskie kontakty rannih tyurkov [Linguistic contact of early Turks]. Leksicheskij fond [Lexical fund]. Moscow: Vostochnaya literature. 222 p. [in Russian].
Istoriya Kazahskoj SSR s drevnejshih vremen do nashih dnej [History of the Kazakh SSR from ancient times to the present day], 1979. Red. S.G. Agadzhanov i dr [Ed. S.G. Agadzhanov et al.]. Alma-Ata. T. II. 421 p. [in Russian].
Kozgambaeva G.B., Alpysbaeva N.K., 2019. Iz istorii pereseleniya kazahov v Mongoliyu (70 g. XІX – 20 g. XX vv.) [From the history of the migration of Kazakhs to Mongolia (70s of the 19th – 20s of the 20th centuries)”]. Vestnik KazNU. Seriya istoricheskaya [KazNU Bulletin. Historical Series]. 4. 79. P. 97-100. [in Russian].
Kazaksha-mongolsha sozdіk [Kazakh-Mongolian dictionary], 1977. B.Bazylhan. Ulaanbaatar. 392 p. [in Kazakh].Kazak tіlіnіbg tusіndіrme sozdіgі [Explanatory dictionary of the Kazakh language], 2008. Almaty: «Dajk press» baspasy. 968 p. [in Kazakh].
Malyavin V., 2000. Kitajskaya civilizaciya [Chinese civilization]. Dizajn. Informaciya. Kartografiya. Astrel’. AST. [Design. Information. Cartography. Astral. AST.]. 632 p. [in Russian].
Mongol-kazah tol’ [Mongolian-Kazakh tol], 1984. B.Bazylhan. Ulaanbaatar-Olgij: «Zhana Omir» hevlekh ujldver [B.Bazylkhan. Ulaanbaatar-Olgii: “Zhana Omir” printing house.]. 880 p. [in Mongolian].
Mongol helnij tovch tajlbar tol’ [Concise Dictionary of the Mongolian Language], 1966. Cevel Ya., Ulaanbaatar: Ulsyn hevlelijn hereg erhlekh horoo [Tsevel Ya., Ulaanbaatar: State Publishing Committee]. 912 p. [in Mongolian].
Sarybaev Sh., 1971. Mongol’sko-Kazahskie leksicheskie paraleli [Mongolian-Kazakh lexical parallels.]. Leningrad. P. 256-262. [in Russian].
Saraj A., 1968. Bayan-Olgij ajmagynyng kazak halky tarihynyng kejbіr maselelerі [Some problems of Kazakh history of Bayan-Olgii region]. Olgij. P. 45-51 [in Kazakh].
Togmid Sukhbaatar, 2017. Ne iz Kazahstana. Kakim obrazom kazahi okazalis’ v sostave Mongolii” [Not from Kazakhstan. How did Kazakhs end up in Mongolia?]. Asia Russia Daily. October 27. http://asiarussia.ru/articles/18116/. [in Russian].
Etimologicheskij slovar’ tyurkskih yazykov [Etymological dictionary of Turkic languages], 1974. Sevortyan E.V. Obshchetyurkskie i mezhtyurkskie osnovy na glasnye [Sevortyan E.V. Common Turkic and inter-Turkic vowel bases]. Tom 1. Moscow. 362 p. [in Russian].
Etimologicheskij slovar’ tyurkskih yazykov [Etymological dictionary of Turkic languages], 1978. Sevortyan E. V.. Obshchetyurkskie i mezhtyurkskie osnovy na bukvu «B» [Sevortyan E.V. Common Turkic and inter-Turkic stems starting with the letter «B»]. Tom II. Moscow. 349 p. [in Russian].
Sherbak A.M., 1997. Rannie tyurksko-mongol’skie yazykovye svyazi (VIII-XIV vv.) [Early Turkic-Mongolian linguistic relations (8th-14th centuries)]. S.-Petersburg. 215 p. [in Russian].
Atwood Christopher P., 2004. Encyclopedia of Mongolia and the Mongol Empire. New York, NY: Facts on File. 680 р.
Baatar Ts., 2002. Present Situation of Kazakh-Mongolian Community. Mongolian Journal of International Affairs, no. 8-9. P. 90-98. https://doi.org/10.5564/mjia.v0i8-9.132.Diener
Alexander С., 2007. “Negotiating Territorial Belonging: A Transnational Social Field Perspective on Mongolia’s Kazakhs.” Geopolitics 12, no. 3. P. 459-487. https://doi.org/10.1080/14650040701305658.
Diener Alexander C., 2010. One Homeland or Two? the Nationalization and Transnationalization of Mongolia’s Kazakhs. Washington D.C: Woodrow Wilson Center Press. Vol. 12, No. 2. P. 381-384.
Diener Alexander C., 2011. “The Borderland Existence of the Mongolian Kazakhs: Boundaries and the Construction of Territorial Belonging.” In The Routledge Research Companion to Border Studies. Routledge. P. 373-93.
Nicholas P., 1965. Introduction to Altaic linguistics. Wiesbaden: Otto Harrassowitz. 212 p.
NSOM, 2020. Hun am, oron suutsny 2020 ony ulsyn eelzhit toollogyn negdsen dun [Results of the 2020 National Population and Housing Census]. Ulaanbaatar: National Statistics Office of Mongolia https://www.nso.mn/mn/statistic/fun-statistic/census2020 (Accessed at: 20.03.2024). [in Mongolian]. https://www2.1212.mn/BookLibrary.aspx?category=001 (Accessed at: 20.01.2024).
Жүктеулер
Жарияланды
Дәйексөзді қалай келтіруге болады
Журналдың саны
Бөлім
Лицензия
Авторлық құқық (c) 2024 Turkic Studies Journal

Бұл жұмыс Creative Commons Attribution-Коммерциялық емес 4.0 халықаралық лицензиясы.



















