Венгрия: Поиск идентичности между Востоком и Западом
Просмотры: 172 / Загрузок PDF: 75
DOI:
https://doi.org/10.32523/2664-5157-2025-2-64-85Ключевые слова:
Средневековая Венгрия, между Востоком и Западом, идентичность hungarius, начало государственности, современный дискурс, туризм, национальная идея, венгерские племена, Византийская империя, династия Арпадов, король Святой Стефан, тюркские и финно-угорские языки.Аннотация
Венгры представляют собой нацию, обладающую мощной национальной идентичностью и уникальной культурной индивидуальностью, корни которой можно
проследить до их миграции из Азии в Европу. Эта идентичность, вероятно, была сформирована под воздействием новых реалий, с которыми венгерские племена столкнулись в Европе, и имеет глубокие исторические корни, восходящие к Средневековью.
Миграция венгров на европейский континент стало отправной точкой для сложного взаимодействия с культурным и политическим контекстом, который отличает Запад от Востока. В процессе своей истории венгры развивали две параллельные тенденции: одну,
направленную на возвращение к традициям, и другую – стремление к модернизации социальной и политической жизни. Эти тенденции на протяжении веков были в постоянном противостоянии, иногда одной из них удавалось взять верх, в то время как в другие периоды проявлялись стремления к переработке традиционного наследия в контексте новых реальностей.
Наиболее продуктивными для венгерской нации были времена, когда традиции успешно сочетались с современными взглядами, что позволяло использовать элементы исторического наследия для создания нового, актуального облика страны. Географическое положение Венгрии, находящейся между Западом и Востоком, а также постоянное желание ее народа ассоциировать себя с западной цивилизацией оказали значительное влияние на развитие венгерской истории и культуры.
Представленная статья посвящена исследованию эволюции венгерской идентичности и истории на протяжении многих веков. Автор статьи анализирует различные исторические периоды, когда венгры обращались к своим истокам, связанным с
регионами вокруг Урала, и как этот дуализм восприятия – с Западом и Востоком – проявляется в их культуре.
Особенно заметен этот конфликт идентичностей был в XIX–XX веках, когда венгерский национализм достиг своего эпогея. В моменты кризиса отношения с Западом, такие, как последствия Трианонского договора 1920 года, венгры начали искать ответы на вопросы в тюркских и азиатских культурах. Обращение к восточным корням, вдохновившее идею туранства, стало важной частью венгерской идентичности в
ответ на вызовы, с которыми сталкивался венгерский народ. Таким образом, процесс формирования венгерской идентичности представляет собой сложный диалог между традицией и современными вызовами, что продолжает оставаться актуальным и в наши дни.
Литература
Alföldi András, 1933. A kettős királyság a nomádoknál in. Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Budapest: Sárkány Rt. 253-284 p.
Bartha Antal, 1975. Hungarian Society in the 9th and 10th Centuries. Budapest: Akadémiai Kiadó. 49-50 p.
Bereczki Gábor, 1998. A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: Universitas Kiadó. 103 p.
Bertényi Iván, 1983 Kis magyar címertan. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. 66-67 p.
Bíró Zoltán, 1992. Van-e út Nyugat és Kelet között?. Hitel. 5/4. 68 p.
Csepeli György, Örkény Antal, 1996. The Changing Facets of Hungarian Nationalism. Social Research. 63/1. 247-248 p.
Deér József, 2003. A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája. Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor Kiadó. 208 p.
Deér József, 1938. Pogány magyarság – keresztény magyarság. Budapest: Attraktor Kiadó. 215 p.
Domanovszky Sándor, 1939. Magyar művelődéstörténet. Ősműveltség és középkori kultúra. Vol. I. Budapest: Babits-Magyar Amerikai Kiadó. 345-347 p.
Dvorník František, 1947. Western and Eastern Traditions of Central Europe. The Review of Politics. 9/4. 470-473 p.
Engel Pál, 1993. Feltevések a magyarok őshazájáról és vándorlásairól. História. 8. 3 p.
Fejtő Francois, 1973. ‘Hungary: The War of Independence’ in Francois Fejtő ed., The Opening of an Era 1848: An Historical Symposium. New York-London: Macmillan Company. 35-56 p.
Gerő András, 1995. Modern Hungarian Society in the Making. Budapest/London: Central European University Press. 292 p.
Gyurgyák János, 2007. Ezzé lett magyar hazátok: a magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Budapest: Osiris Kiadó. p. 48-50.
Grzesik Ryszard, 2016. Od składania ofiar własnym bogom do sancti reges et duces czyli Arpadów przygoda z sacrum. Historia Slavorum Occidentis. 2/11. 147-160 p.
Hajdú Péter, 1966. Bevezetés az uráli nyelvtudományba (A magyar nyelv finnugor alapjai). Budapest: Tankönyvkiadó. 179 p.
Hofer Tamás, 1996. Bevezető: témák és megközelítések. Magyarok Kelet és Nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei. Budapest: Balassi Kiadó. 7-22 p.
Hóman Bálint, Székfű Gyula, 1935. Magyar történet. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 664 p.
Hungary’s Growing Relationship with the Turkic World, 2018. https://www.fomoso.org/en/opinions/blog-en/hungarys-growing-relationship-with-the-turkic-world/ (accessed at: 24 May 2020).
Janurik T.A., 1978. szölkup nyelvjárások osztályozásahoz. Nyelvtudományi Közlemények. Köt. 80, No. 1. L. 77-104
Joó Tibor, 1941. Magyar nacionalizmus. Budapest: Magánkiadás. 190-193 p.
Joó Tibor, 1939. A magyar nemzeteszme - Kultúra és tudomány. Budapest: Franklin Nyomda. 220 p.
Kaplan, Jeffrey, Lööw, Helene, 2002. Cultic Milieu: Oppositional subcultures in an age of globalization. Walnut Creek: Altamira Press. 12-25 p.
Kornis Juliusz, 1943. Św. Stefan -budowniczy państwa. Budapest. 16-17 p.
Kristó Gyula, 1995. A magyar állam megszületése. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 8. 335-358 p.
Laruelle Marllene, 2015. Eurasianism and the European Far Right: Reshaping the EuropeRussia Relationship. Lanham: Lexington books. 181 p.
Ligeti, Lajos, 1986. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglálas előtt és az Árpádkorban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 260-269 p.
Ligeti, Lajos, 1979. Régi török eredetű neveink. Magyar Nyelv. 75/1. 257-274 p.
Makk, Ferenc, 1993. Magyar külpolitika (896-1196). Szeged: Szegedi Középkorász Műhely. 129-130 p.
Maticsák, Sándor, 2011. A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban. Debreceni Szemle. 19/2. 160-169 p.
Mesterházy Károly, 1994. ‘Die Landnahme der Ungarn aus archäologischer Sicht’ in Michaell Müller- Wille/Reinhard Schneider ed., Ausgewählte Probleme europäischer Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters. Vol. 2. Sigmaringen: Lang. 23-65 p.
Moravcsik Gyula, 1953. Bizánc és a magyarság. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 133 p.
Moravcsik Gyula, 1942. A magyar szókincs görög elemei. Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest: Franklin-Társulat Nyomdája. 264-275 p.
Pacsai Imre, 2022. О тюркском происхождении некоторых венгерских географических названий. (2019). http://www.turkologiya.org/saylar/2019-4/2.dilcilik.imre.pdf (accessed at: 17 June 2022).
Pomogáts Béla, 2005. A komp helyzetében (előadás). Irodalmi Szemle. 11. 23-24 p.
Rédei, Károly, 1998. Őstörténetünk kérdései. Budapest: Balassi Kiadó. 68 p.
Révész Laszló, 2014. Ungarn und der deutsche Druck. Das kurze oder lange 10. Jahrhundert? Archäologische Beurteilung der Gräberfelder im Karpatenbecken in S. Albrecht/Chr. A. Kleinjung ed., Das lange 10. Jahrhundert – Struktureller Wandel zwischen Zentralisierung und Fragmentierung, äußerem Druck und innerer Krise. Mainz: Verlag des Römisch-Germanischen Zentralmuseums. 85-90 p.
Ring Éva, 2004. Államnemzet és kultúrnemzet válaszútján. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. P. 148-153.
Sroka Stanisław, 2015. Początki państw. Węgry. Poznań: Wydawnictwo Poznańskie. 138-139 p.
Stanojev Nebojša, 1989. Nekropole X–XV veka u Vojvodini. Novi Sad: Arheološko društvo Vojvodine, 109-113 p.
Szabó Béla, 1848. A magyar korona országainak statusjogi állása a Pragmatica Sanctio szerint. Pozsony. 182 p.
Szádeczky-Kardoss Samu, 1996. Az avarok története Európában. Árpád előtt és után. Kristó Gyula. Makk Ferenc ed., Szeged: Szeged Könyvek. 19-30 p.
Száraz György, 1988. Hungarus-tudat – nacionalizmusok’in: Száraz György ed.. Erdély múltjáról, jelenidőben. Budapest: Magvető Kiadó. 227-242 p.
Széchenyi István, 1985. A kelet népe. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 16 p.
Székfű, Gyula, 1979. Nép, nemzet, állam. Válogatott tanulmányok. Vilmos Erős ed.. Budapest: Osiris Kiadó. 754 p.
Szymański Wojciech, Dąbrowska Elżbieta, 1979. Awarzy. Węgrzy. Kraków: Zakład Narodowy im. Ossolińskich. 259 p.
Tárnai Andor, 1969. Extra Hungariam non est vita…egy szállóige történetéhez. Budapest: Akadémiai Kiadó. 107 p.
Thaly Kálmán, 1898. Az ezredévi országos hét emlékoszlop története. Pozsony: Wigand Károly Frigyes. 9-11 p.
Vámbéry Ármin, 1882. A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 69 p.
Zimonyi István, 2014. A magyarság korai történetének sarokpontjai: Elméletek az újabb irodalom tükrében. Budapest: Balassi Kiadó, 250 p. – URL:https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/17385/
Zhishman Joseph, 1864. Das Eherecht der orientalischen Kirche. Wien: Wilhelm Braumüller. 156-160 p.
REFERENCE
Alföldi András, 1933. A kettős királyság a nomádoknal [The dual kingdom with the nomads] in. Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére, [Memorial book on the occasion of the eightieth anniversary of the birth of Arpád Károlyi]. Budapest: Sárkány Rt. 253-284 p. [in Hungarian].
Bartha Antal, 1975. Hungarian Society in the 9th and 10th Centuries. Budapest: Akadémiai Kiadó, 49-50 p.Bereczki Gábor, 1998. A magyar nyelv finnugor alapjai [Finno-Ugric foundations of the Hungarian language]. Budapest: Universitas Kiadó. 103 p. [in Hungarian].
Bertényi Iván, 1983 Kis magyar cimertan [A little Hungarian coat of arms]. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. 66-67 p. [in Hungarian].
Bíró Zoltán, 1992. ‘Van-e út Nyugat és Kelet között?’ [Is there a road between West and East?]. Hitel. 5/4. 68 p. [in Hungarian].
Csepeli György, Örkény Antal, 1996. The Changing Facets of Hungarian Nationalism. Social Research. 63/1. 247-248 p.
Deér József, 2003. A magyar törzsszövetség és patrimonialis királyság külpolitikája [The foreign policy of the Hungarian tribal confederation and patrimonial kingdom]. Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor Kiadó. 208 p. [in Hungarian].
Deér József, 1938. Pogány magyarság – keresztény magyarság [Pagan Hungarians – Christian Hungarians]. Budapest: Attraktor Kiadó. 215 p. [in Hungarian].
Domanovszky Sándor, 1939. Magyar művelődéstörténet, Ősműveltség és középkori kultura [Hungarian cultural history, Ancient civilization and medieval culture]. Vol. I. Budapest: Babits-Magyar Amerikai Kiadó. 345-347 p. [in Hungarian].
Dvorník František, 1947. Western and Eastern Traditions of Central Europe. The Review of Politics. 9/4. 470-473 p.Engel Pál, 1993. Feltevések a magyarok őshazájáról és vándorlásairól [Assumptions about the homeland and migrations of the Hungarians]. História. 8. 3 p. [in Hungarian].
Fejtő Francois, 1973. ‘Hungary: The War of Independence’ in Francois Fejtő ed., The Opening of an Era 1848: An Historical Symposium. New York-London: Macmillan Company. 35-56 p.
Gerő András, 1995. Modern Hungarian Society in the Making. Budapest/London: Central European University Press. 292 p.
Gyurgyák János, 2007. Ezzé lett magyar hazátok: a magyar nemzeteszme és nacionalizmus története [This is what your Hungarian homeland has become: the history of the Hungarian national idea and nationalism]. Budapest: Osiris Kiadó. p. 48-50. [in Hungarian].
Grzesik Ryszard, 2016. Od składania ofiar własnym bogom do sancti reges et duces czyli Arpadów przygoda z sacrum, Historia Slavorum Occidentis [From offering sacrifices to their own gods to sancti reges et duces or the Arpads' adventure with the sacred. Historia Slavorum Occidentis]. 2/11. 147-160 p. [in Hungarian].
Hajdú Péter, 1966. Bevezetés az uráli nyelvtudományba (A magyar nyelv finnugor alapjai) [Introduction to Uralic Linguistics (Finno-Ugric Foundations of the Hungarian Language)]. Budapest: Tankönyvkiadó. 179 p. [in Hungarian].
Hofer Tamás, 1996. Bevezető: témák és megközelítések. Magyarok Kelet és Nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei [Introduction: themes and approaches. Hungarians between East and West. Changing symbols of national consciousness]. Budapest: Balassi Kiadó. 7-22 p. [in Hungarian].
Hóman Bálint, Székfű Gyula, 1935. Magyar történet [Hungarian History]. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 664 p. [in Hungarian].
Hungary’s Growing Relationship with the Turkic World, 2018. https://www.fomoso.org/en/opinions/blog-en/hungarys-growing-relationship-with-the-turkic-world/ (accessed at: 24 May 2020).
Janurik T. A szölkup nyelvjárások osztályozásahoz [Classification of Selkup Dialects]// Nyelvtudományi Közlemények. 1978. Köt. 80, No. 1. L. 77-104. [in Hungarian].
Joó Tibor, 1941. Magyar nacionalizmus [Hungarian Nationalism]. Budapest: Magánkiadás. 190-193 p. [in Hungarian].
Joó Tibor, 1939. A magyar nemzeteszme - Kultúra és tudomány [The Hungarian national idea - Culture and science]. Budapest: Franklin Nyomda. 220 p. [in Hungarian].
Kaplan, Jeffrey, Lööw, Helene, 2002. Cultic Milieu: Oppositional subcultures in an age of globalization. Walnut Creek: Altamira Press. 12-25 p.
Kornis Juliusz, 1943. Św. Stefan-budowniczy państwa [St. Stephen - builder of the state]. Budapest. 16-17 p. [in Hungarian].
Kristó Gyula, 1995. A magyar állam megszületése [ The birth of the Hungarian state]. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 8 (1995). 335-358 p. [in Hungarian].
Laruelle Marllene, 2015. Eurasianism and the European Far Right: Reshaping the Europe-Russia. Relationship. Lanham: Lexington books. 181 p.
Ligeti, Lajos, 1986. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglálas előtt és az Árpád-korban [Turkish relations of the Hungarian language before the occupation and in the Árpád era]. Budapest: Akadémiai Kiadó. 260-269 p. [in Hungarian].
Ligeti, Lajos, 1979. ‘Régi török eredetű neveink’ [Our old Turkish names]. Magyar Nyelv. 75/1. 257-274 p. [in Hungarian].
Makk, Ferenc, 1993. Magyar külpolitika (896-1196) [Hungarian foreign policy (896-1196)]. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely. 129-130 p. [in Hungarian].
Maticsák, Sándor, 2011. A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban [The situation of the Finno-Ugric (Uralic) peoples in Russia’]. Debreceni Szemle 19/2. 160-169 p. [in Hungarian].
Mesterházy Károly, 1994. ‘Die Landnahme der Ungarn aus archäologischer Sicht’ in Michaell Müller-Wille/Reinhard Schneider ed., Ausgewählte Probleme europäischer Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters [Selected problems of European land acquisitions in the early and high Middle Ages]. Vol. 2. Sigmaringen: Lang. 23-65 p. [in Hungarian].
Moravcsik Gyula, 1953. Bizánc és a magyarság [Byzantium and the Hungarians]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 133 p. [in Hungarian].
Moravcsik Gyula, 1942. A magyar szókincs görög elemei. Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára [Greek elements of Hungarian vocabulary. A commemorative book for the seventieth birthday of János Melich]. Budapest: Franklin-Társulat Nyomdája. 264-275 p. [in Hungarian].
Pacsai Imre, 2022. O tyurkskom proiskhozhdenii nekotorykh vengerskikh geograficheskikh nazvaniy [On the Turkic origin of some Hungarian geographical names]. http://www.turkologiya.org/saylar/2019-4/2.dilcilik.imre.pdf (accessed at: 17 June 2022). [in Russian].
Pomogáts Béla, 2005. A komp helyzetében (előadás) [In the ferry situation (lecture)]. Irodalmi Szemle. 11. 23-24 p. [in Hungarian].
Rédei, Karoly, 1998. Őstörténetünk kérdései [Questions about our prehistory]. Budapest: Balassi Kiadó. 68 p. [in Hungarian].
Révész Laszló, 2014. Ungarn und der deutsche Druck. Das kurze oder lange 10. Jahrhundert? Archäologische Beurteilung der Gräberfelder im Karpatenbecken [Hungary and German printing. The short or long 10th century? Archaeological assessment of the burial grounds in the Carpathian Basin] in S. Albrecht/Chr. A. Kleinjung ed., Das lange 10. Jahrhundert – Struktureller Wandel zwischen Zentralisierung und Fragmentierung, äußerem Druck und innerer Krise [The long 10th century – Structural change between centralization and fragmentation, external pressure and internal crisis]. Mainz: Verlag des Römisch-Germanischen Zentralmuseums. 85-90 p. [in Hungarian].
Ring Éva, 2004. Államnemzet és kultúrnemzet válaszútján [At the crossroads of nation-state and nation-culture]. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. P. 148-153. [in Hungarian].
Sroka Stanisław, 2015. Początki państw. Węgry [The Beginnings of States. Hungary]. Poznań: Wydawnictwo Poznańskie. 138-139 p. [in Hungarian].
Stanojev Nebojša, 1989. Nekropole X–XV veka u Vojvodini [Necropolises of the 10th–15th centuries in Vojvodina]. Novi Sad: Arheološko društvo Vojvodine. 109-113 p. [in Hungarian].
Szabó Béla, 1848. A magyar korona országainak statusjogi állása a Pragmatica Sanctio szerint [The legal status of the countries of the Hungarian Crown according to the Pragmatica Sanctio]. Pozsony. 182 p. [in Hungarian].
Szádeczky-Kardoss Samu, 1996. Az avarok története Európában, Árpád előtt és után [The history of the Avars in Europe, before and after Árpád]. Kristó Gyula. Makk Ferenc ed.. Szeged: Szeged Könyvek. 19-30 p. [in Hungarian].
Száraz György, 1988. Hungarus-tudat – nacionalizmusok [Hungarus-consciousness – nationalisms] in: Száraz György ed., Erdély múltjáról, jelenidőben [About Transylvania's past, present]. Budapest: Magvető Kiadó. 227-242 p. [in Hungarian].
Széchenyi István, 1985. A kelet népe [The people of the East]. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 16 p. [in Hungarian].
Székfű, Gyula, 1979. Nép, nemzet, állam. Válogatott tanulmányok [People, Nation, State. Selected Studies]. Vilmos Erős ed., Budapest: Osiris Kiadó. 754 p. [in Hungarian].
Szymański Wojciech, Dąbrowska Elżbieta, 1979. Awarzy. Węgrzy [Avars. Hungarians]. Kraków: Zakład Narodowy im. Ossolińskich. 259 p. [in Hungarian].
Tárnai Andor, 1969. Extra Hungariam non est vita....egy szállóige történetéhez [Extra Hungariam non est vita....to the history of sayings]. Budapest: Akadémiai Kiadó. 107 p. [in Hungarian].
Thaly Kálmán, 1898. Az ezredévi országos hét emlékoszlop története [The history of the seven national commemorative columns of the millennium]. Pozsony: Wigand Károly Frigyes. 9-11 p. [in Hungarian].
Vámbéry Ármin, 1882. A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány [The Origin of the Hungarians. An Ethnological Study]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 69 p. [in Hungarian].
Zimonyi István, 2014. A magyarság korai történetének sarokpontjai: Elméletek az újabb irodalom tükrében. Budapest: Balassi Kiadó. 250 p. – URL:https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/17385/ [in Hungarian].
Zhishman Joseph, 1864. Das Eherecht der orientalischen Kirche [The marriage law of the Oriental Church]. Wien: Wilhelm Braumüller. 156-160 p. [in German].
Загрузки
Опубликован
Как цитировать
Выпуск
Раздел
Лицензия
Copyright (c) 2025 Turkic Studies Journal
Это произведение доступно по лицензии Creative Commons «Attribution-NonCommercial» («Атрибуция — Некоммерческое использование») 4.0 Всемирная.
